„Közép-Kelet-Európában Magyarországon figyelhető meg a legnagyobb különbség termelékenységben a magyar és a külföldi cégek között.”

„Nem csak a termékeik vannak versenypiacon, hanem a munkavállalók irányába is versenypiacon vannak.”

„Az ügyvezetői képesség az, ami Magyarországon nagyon hiányzik.”

„Az elkötelezett munkavállaló a bevételre, a profitabilitásra, a selejtes áruk arányára, az ügyfelekre – már mindenre hatással van.”

Őszinte körkép a középvállalatok helyzetéről.

Mi választja el a jól működő magyar céget attól, amelyik hosszú távon is versenyképes marad?

Szendrői Gáborral MGYOSZ alelnökével és a Concorde MB Partners ügyvezető partnerével arról beszélgetünk, mi zajlik valójában a magyar középvállalatok falain belül – és mely problémák azok, amelyek kívülről sokszor nem is látszanak.

Szóba kerül a tulajdonosi kontroll, a professzionalizáció, a termelékenység és az a kérdés is, miért nem elég már pusztán jó terméket vagy szolgáltatást kínálni. Megnézzük, hogyan lehet valódi versenyelőny a megfelelő emberek bevonzása és megtartása, és miért dőlhet el ezen egy vállalat jövője.

Egy beszélgetés arról, milyen döntések választják el a túlélést a következő szinttől.

„Az AI olyan, mintha lenne egy nagyon ügyes, tehetséges, képzett gyakornokunk, aki még semmit nem tud a cégről.”

„Sokan még nem kezdték el használni az AI-t, mert nem tudják pontosan, miről van szó. Pedig nem érdemes űrtechnológiaként tekinteni rá: ezek az eszközök természetes nyelvű beszélgetésre vannak kitalálva.”

A Profession.hu felmérése szerint a HR-esek mindössze 14%-a használja az AI-eszközöket a mindennapi munkája során.

Pedig a generatív AI már ma is kézzelfogható segítséget adhat a toborzásban: gyorsíthatja az álláshirdetések írását, a pozícióbriefek pontosítását, az interjúkérdések összeállítását, a jelöltkommunikációt és az adminisztrációt.

Ez az adás azoknak készült, akik még nem, vagy csak nagyon ritkán használtak AI-t a HR területen végzet munkájukban, és szeretnének biztonságosan elindulni az első lépésekkel.

Szerémy Bátor Zsombor, a Profession.hu AI szakértője gyakorlati példákon keresztül mutatja meg, hogyan lehet az AI-t tudatosan, hasznosan és emberi kontroll mellett beépíteni a mindennapi HR-folyamatokba.

Szó lesz arról is, hol húzódik a határ a hasznos támogatás és a kockázatos automatizált döntéshozatal között.

Ha eddig űrtechnológiaként tekintettél az AI-ra, ez az epizód segít közelebb hozni a témát, és megmutatja, hogyan lehet biztonságosan, tudatosan és valóban hasznosan beépíteni a mindennapi HR-munkába.

Vendég: Szerémy Bátor Zsombor, AI szakértő, Profession.hu

Műsorvezető: Zabán-Bácskai Orsolya

„Az emberek a munkahelyükön nem csak mint funkció vannak jelen, és nem csak mint szaktudás, hanem hozzák az egész személyiségüket magukkal.”

„Ne vegyem magamra, hogy nem engem nem szeret, vagy velem van baja, hanem tudjam ezt ezzel a fajta sématudatos értelmezéssel nézni, hogy itt álljunk meg. Mi történt itt??”

„Ha valaki folyamatosan ellenőriz másokat, sokszor nem kontrollálni akar, hanem fél. Attól tart, hogy bántják, kihasználják, vagy valami a háta mögött történik.”

Miért reagál valaki túl egy visszajelzésre? Miért válik egy vezető túlkontrollálóvá? Miért kerülünk bizonyos konfliktusokat, vagy élünk meg egy szakmai kritikát személyes támadásként?

A Profession Backstage legújabb epizódjában Vágyi Petrával, klinikai szakpszichológussal, haladó sématerapeutával, ISST trénerrel és kiképzővel beszélgetünk arról, hogyan jelennek meg a sémák a munkahelyi működésben.

Az adásban szó lesz arról, hogyan alakulnak ki a mély viselkedési mintázatok, milyen helyzetek aktiválhatják ezeket a munkahelyen, és mit tehet egy vezető vagy HR-es akkor, ha nem csak a felszínen látható reakciókra szeretne válaszolni.

Beszélgetünk többek között:

• a sémák kialakulásáról és működéséről,
• a munkahelyi túlreagálások mögötti mintázatokról,
• a vezetői kontroll, kritika, elkerülés és megfelelés lehetséges hátteréről,
• arról, miért nem érdemes valakit egyszerűen „nehéz természetűnek” címkézni,
• és arról, hogyan segíthet a sémaszemlélet a vezetői és HR-es működésben.

Ez az epizód azoknak szól, akik vezetőként, HR-esként vagy emberekkel dolgozó szakemberként szeretnék jobban érteni, mi történik a munkahelyi viselkedések mögött.

Vendég: Vágyi Petra, aki Klinikai szakpszichológus, haladó sématerpeuta, sématerápiás ISST tréner és kiképző, nem utolsó sorban két nagy sikerű könyv, a Sémáink fogságában és a Sémáink párban című könyv szerzője.

Műsorvezető: Simon-Göröcs Lilli a Profession.hu HR igazgatója

Hallgasd meg az adást, és nézzünk együtt a munkaerőpiac színfalai mögé!

„A legerősebb generációs konfliktusok alapja a különböző hozzáállás az online térhez, az AI-hoz és a technológiai változásokhoz.”

„A fiatal generáció nagyon-nagyon jó trigger, mert ők azok, akik még nincsenek beragadva bizonyos munkafolyamatokban.”

„A generációs különbségeket nem eltüntetni kell, hanem megtanulni együtt használni.”

Még soha nem dolgozott együtt egyszerre ennyi – akár öt különböző – generáció a munkaerőpiacon. Közben rengeteg sztereotípia és tévhit él bennünk egymásról.
Eltérő gondolkodás, más motivációk, különböző kommunikációs stílusok – a közös cél mégis ugyanaz: hatékonyan és eredményesen együttműködni.
A Profession Backstage legújabb epizódjában Mézes Lendvai Dorottyával, generációs együttműködés-fejlesztő szakemberrel és Dencső Blankával, a Profession.hu piackutatási szakértőjével beszélgetünk a generációs különbségekről, munkahelyi konfliktusokról és a jövő munkahelyeiről.

• Milyen generációk dolgoznak ma együtt a munkaerőpiacon?
• Honnan erednek a generációs különbségek és konfliktusok?
• Hogyan kezelhetők vezetőként a munkahelyi feszültségek?
• Mit vár el ma a Z generáció egy munkahelytől?
• Hogyan válhat a generációs sokszínűség valódi versenyelőnnyé?

Hallgasd meg az adást, és nézzünk együtt a munkaerőpiac színfalai mögé!

Előadók:

Mézes-Lendvai Dorottya – Szakmai vezető, Generációs együttműködés fejlesztő, CoreHeed Consulting Kft.

Dencső Blanka – piackutató, Profession.hu

„Napos időben ugye nem nagyon tudsz az utolsó helyről az elsőre kerülni, de más a helyzet, ha esik az eső, mert akkor megváltoznak a körülmények.”

Mi volt 2025 legnagyobb munkaerőpiaci fordulata? Mi mozgatta az álláspiacot, és mit éreztek ebből a cégek a mindennapokban?

Hogyan írja át az AI a működést az ügyfélszolgálattól a HR-en át az üzletfejlesztésig – és vajon mire kell most elkezdeni készülni 2026-ra?

A beszélgetésben előkerül egy olyan jelenség is, amit Martis István szerint még mindig sokan alábecsülnek.

A végén pedig jön az évzáró levezetés: kinek mi a tuti feltöltődési receptje az ünnepek alatt (agymentes nap, digitális detox, évértékelés, városi séták), hogy legyen erő és lendület a 2026-os rajthoz.

Résztvevők a Profession.hu csapatából:

Martis István – ügyvezető
Németh-Király Csilla – operációs és ügyfélszolgálati igazgató
Tamaskovics Kinga – megbízott HR vezető
Tüzes Imre – üzletfejlesztési igazgató

Most tényleg a mélyére mentünk!

„Csak minden tizedik cég van tisztában a bérátláthatósági irányelv részleteivel.”

„A bérátláthatóság nem azt jelenti, hogy mindenki fillérre pontosan tudja majd a másik fizetését.”

Ebben az epizódban bemutatjuk a legfrissebb kutatásunk eredményeit arról, hogyan áll ma a magyar munkaerőpiac a bérátláthatósági irányelvhez.

Szó lesz a leggyakoribb félelmekről, tévhitekről, a kötelező jelentésekről és a bérsávok kialakításáról, valamint arról, hogy a PwC saját tapasztalatai szerint hogyan lehet ezt a gyakorlatban bevezetni. Végigvesszük a stratégiai döntési pontokat, amelyek minden cég előtt állnak – és megmutatjuk, hogyan fordítható a megfelelési kényszer versenyelőnnyé.

Résztvevők:

• 

  Tüzes Imre, üzletfejlesztési igazgató, Profession.hu

• 

  Dencső Blanka, piackutató, Profession.hu

• 

  Gönczi Gyöngyi, HR és szervezetfejlesztési tanácsadási vezető, PwC